Interjú – Simon György Ferenccel

Mikor és hogyan kerültél kapcsolatba a szoftverteszteléssel?

Felsőoktatási éveim utolsó szakaszában projektmenedzseri gyakornokként dolgoztam a T-Online Magyarország Zrt.-nél. Munkám során kimutattam, hogy a strukturált tesztelés, a tesztelési folyamat menedzselése terén még van mit fejleszteni a cég szervezetén belül. Megbíztak ezzel a feladattal, ami a tesztelési módszertan kidolgozásából és a tesztelési folyamat támogatásához szükséges teszteszközök kiválasztásából és bevezetéséből állt. Ekkor (2006-ban) kezdődött a tesztelői pályafutásom.

Volt olyan pillanat a karriered során, amikor elhatároztad, hogy többé nem akarsz tesztelő lenni?

Nem volt ilyen pillanat, ezt a szakmát véleményem szerint a kreativitás, kihívás jellemzi. Sosincs egyforma tesztelési munka. Persze, nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy nem voltak és nem lesznek nehéz pillanatok. Ahogy látom, a problémák többsége a nem megfelelő minőségű, nem jól végiggondolt követelmények menedzseléséből fakad. Sok esetben a tesztelés közben alakulnak ki a végleges megoldások, legyen szó üzleti igényről, vagy akár a fejlesztésről. Erre még sok iterációval is nehezen lehet felkészülni, teszteseteket tervezni, erőforrást és tesztelési időt becsülni.

Tudnál mesélni arról, hogy jelenleg milyen módszerrel folyik a tesztelés a Telekom-ban?

A Magyar Telekomon belül az egységes fejlesztési-üzemeltetési, ezen belül az egységes tesztelési módszer kialakításában az elmúlt időszakban nagy előrelépés történt: néhány évvel ezelőtt még a T-Mobile, T-Com, T-Online, T-Kábel saját IT portfólióval, fejlesztési technológiával, és saját módszertannal is rendelkezett. 2008-ban a portfólió és a szolgáltatások körének növelése, a költséghatékonyság és az integrált működés előnyei kihasználásának érdekében ezeket a cégeket összeolvasztották. Ekkor született meg a T-Home márka is. A szervezeti integrációt első lépésben az IT rendszerek integrációja és az egységesítés felé tett lépések követték, majd ezután következett a munkafolyamatok egységesítése, a szabályozások integrációja, és az egységes tesztelési folyamatok kiterjesztése a cég egészére, amely még nem zárult le.A Magyar Telekomban a fejlesztést elsősorban külső szállítók, a tesztelést pedig a Magyar Telekom saját szervezetei végzik. 
Az egységes tesztelési folyamatok, módszerek a következő elveken alapulnak:

• Követelmény-alapú tesztelés : a tesztelést a priorizált üzleti követelmények vezéreljék.
• Dokumentált tesztelés : ad-hoc tesztelés helyett megtervezett, jóváhagyatott tesztforgatókönyvek alapján történjen a tesztelés, és a tesztek eredményei is dokumentálásra kerüljenek.
• Dedikált tesztkörnyezetek ahhoz, hogy a tesztelés az éles üzemi környezethez és adattartalomhoz minél jobban hasonlító környezetben történhessen.
• Tesztelési eszközök használata a tesztelés egyes fázisainak támogatására (tesztmenedzser eszköz a tesztek megtervezéséhez és a teszteredmények nyomon követéséhez, hibakövető rendszer, stb.).
• Mérések, minőségi mutatók kerültek definiálásra a tesztelési munka kontrollálásához.
• Automatizált tesztek készülnek a regressziós tesztelés támogatására.

Mekkora csapattal és milyen eszközökkel teszteltek?

A  Magyar Telekomban az egységes tesztelési folyamat bevezetéséhez szervezeti átalakulás is tartozott: a teszteléshez a Magyar Telekom létrehozott egy központi tesztelési szervezeti egységet, melyet Test Factory-nak hívunk.A Test Factory-ban jelenleg több tucat (külső és belső) munkatárs dolgozik, de az átszervezés még nem zárult le. 
A teszteléshez a következő támogató eszközöket használjuk: 

• Követelménykezelésre és tesztmenedzsment eszközként: HP Quality Center
• Hibakezelésre és kiadás menedzsmentre: IBM Rational ClearQuest
• Modell alapú teszt automatizálásra: IBM RSA -> Quick Test Pro (illetve, a régebbi teszteknél: WinRunner)

Milyen ismérvei vannak egy jó tesztelőnek? Kik azok akik sikeresen pályázhatnak egy Telekom-os tesztelői pozícióra?

Alapvetően szétbontanám teszttervező és tesztvégrehajtó szerepkörre. Egy jó teszttervezőnél nagyon fontos a kommunikációs képesség, az üzleti terület megértésére, üzleti folyamatok megismerésére való törekvés. Képes legyen megérteni az üzleti igényeket, és az ehhez tartozó IT-megvalósításokat. Ezenkívül nagy előny a strukturált gondolkozás, ez főleg a dokumentációk elemzésénél, teszttervek készítésénél fontos.

A tesztmérnök inkább a fejlesztőkkel fog kommunikálni a munkája során. Legyen alapos, és még egy kis pesszimizmus sem hátrány. Az a jó tesztmérnök, aki abban leli a kihívást, hogy magát a rendszert, a mögöttes folyamatait, valamint a rendszerek közti kommunikációt minél jobban megértse, elemezni tudja.

Ami mind a kettőre igaz, hogy képesek legyenek folyamatokban, rendszerekben gondolkozni. Nagyon fontos a határidők pontos betartása, a megfelelő adminisztráció, agilitás, proaktivitás, információra való éhezés.

Mennyire vagy elégedett a mostani tesztelők képzettségével?

Azt mondanám, hogy az 5 évvel ezelőtti állapothoz képest sokat javult a helyzet. Most már sokkal nagyobb a lehetőség a megfelelő munkaerő képzésére. Különböző tesztelési konferenciákon elhangzott, hogy már a főiskolák és egyetemek is komolyabban foglalkoznak a teszteléssel, külön szakirányok, kutatási területek is vannak. Külön kiemelném az ISTQB-képzést, melyet minden teszteléssel foglalkozó személynek javasolnék.

Milyen tanáccsal tudnád azokat a tesztelőket segíteni, akik most kezdenek ismerkedni a szoftverteszteléssel?

A lelkesedés, az információszomj, a hozzáállás sok esetben többet ér, főleg az elején, mint a technikai tudás. Ugyanakkor a szakmai képzés nagyon fontos, hogy a munkánk minőségében idővel előre tudjunk lépni.

Eddig a múltról és jelenről volt szó, most érdekelne, hogyan látod a jövőt? Szerinted milyen irányban fog fejlődni a tesztelés?

Szerintem a jövőben alapvetően két tesztelési típus fog kialakulni. Az egyik inkább technikai, fejlesztőkkel együtt dolgozó, azok munkáját segítő tesztelő. Főleg belső fejlesztést alkalmazó és azon belül a Scrum típusú módszertant követő cégeknél figyelhető ez meg. A másik tesztelői típus felfejlődik a business analyst réteg mellé és hasonló szerepkört fog betölteni, vagyis átmeneti réteget képez az üzleti és az IT terület között. Ez a típus inkább a tesztelési szolgáltatást nyújtó, illetve külső fejlesztéssel dolgozó multicégekre jellemző. 

Úgy látom, hogy a manuális tesztelés támogatására is születtek új megoldások. Ezt az is bizonyítja, hogy kezdenek piacra törni a „fél automatizált“ eszközök, melyek nem váltják ki a manuális tesztelést, viszont azokat sokkal gyorsabbá, hatékonyabbá tudják tenni, ezzel is sok időt spórolva a tesztelési csapatnak.Nagy előrelépés várható a Cloud-tesztelés és a virtuális tesztkörnyezetek terén. 

Van ötleted, hogyan lehetne a szakmát jobban elfogadtatni? Hogyan kaphat nagyobb figyelmet a tesztelés?

A jelenlegi irány szerintem biztató, a tesztelés egyre nagyobb tekintélyt kap. Nagyon gyorsítani a folyamatokon véleményem szerint nem lehet. A legfőbb javaslatom, hogy képezzük magunkat, menjünk el szakmai fórumokra, képzésekre, olvassunk blogokat. Cégen belül meg ügyeljünk arra, hogy ne ad-hoc módon, hanem standardizált folyamatokon, módszertanokon keresztül teszteljünk. Ilyen esetben sokkal jobban tudjuk mérni, felmutatni az eredményeinket is. A tesztelés már egy elismert és megbecsült szakma, dolgozzunk e szerint.

Szerző: Simon György Ferenc