Interjú szoftvertesztelőknek - Hogyan készüljük fel?

Egy interjúra mindig felkészülten kell érkeznie a pályázónak. De hogyan lehet felkészülni rá? Milyen kérdésekre számíthatunk? Egy szoftvertesztelőnél mik lehetnek a legfontosabb elvárások? Gondoljuk át higgadt fejjel, hogy mit tudunk adni a cégnek és mit szeretnénk kapni tőle!

Behívtak interjúra. Mire számítsak? Miben különbözik egy tesztelői és egy fejlesztői interjú? Mire helyezik inkább a hangsúlyt? A személyes vagy a szakmai kompetenciákat nézik inkább? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömegével érkeznek jelöltektől, akik bizonytalanul állnak az álláskeresés kapujában, nem is sejtve, hogy mi vár rájuk, ha belépőkártyához akarnak jutni a kiszemelt cégnél.

Sajnos az általános hazai felfogás szerint a hirdető cégek tesznek szívességet azzal, ha behívnak egy jelentkezőt állásinterjúra. Azonban ez korán sincs így. Szerencsére egyre több az olyan, kivételes cég, ahol megtiszteltetésnek tartják, ha valaki az ő vállalakozásukat szemeli ki, hogy munkájával, tapasztalatával, tehetségével emelje a színvonalat, hozzájáruljon a közös sikerhez, végső soron profitot termeljen.

Az első, és talán legfontosabb, hogy egy állásinterjú alkalmával a saját értékeinket igyekszünk „eladni”, magunkat, aminél nem létezhet értékesebb. Vagyis a „vevő”, egy adott cég számára jelenthet hasznot, ha napjainkat és életünk nagy részét arra áldozzuk, hogy előre vigyük, mi is toljuk azt a bizonyos szekeret. Persze a sikerhez az kell, hogy a „vevőnk” éppen olyan partnerre vágyjon, mint Ön, aki nem ismerve az igényeket próbál minden áron megfelelni az elvárásoknak, legjobb tudása szerint próbálja magát „eladni”. Azonban, ha néhány általános részlettel tisztában vagyunk, kiegészítve egyéni tulajdonságainkkal már sikerrel vehetjük az akadályokat.

Alapvető elvárás, de még csak fél siker, hogy egy szoftvertesztelő pozícióra jelentkező tisztában legyen az alapfogalmakkal, különösen a manuális tesztelés területén. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy az elméleti síkon megfogalmazott szakmai fogásokat hogyan tudja átültetni a gyakorlatba? Vannak ugyan bizonyos fogalmak, melyek a napi rutin folyamán nem kerülnek előtérbe, ezért a gyakorlati megfogalmazásnak kell azt tükröznie, hogy tisztában vagyunk az alapokkal, melyekre építve egy erős lábakon álló folyamatba tudjuk beilleszteni megszerzett tapasztalatunkat, képesek vagyunk ezeket kombinálva problémákat és addig ismeretlen feladatokat is megoldani.

Egy interjú olyan, mint a legtöbb vizsga. Mi, szakemberek soha nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy az előttünk ülő, a kezeit tördelő jelölt mit nem tud, sokkal inkább azokat a rejtett és nem rejtett tulajdonságait szeretnénk megismerni, amelyek által be tudjuk illeszteni egy adott szakmai profilba: a legjobbat, a legtöbbet próbáljuk kihozni mindenkiből, akár segítséggel is. Bizonyos technikákkal igyekszünk rávenni minden jelöltet, hogy csak a feladatra koncentrálva tudja addigi tapasztalatait, ennek hiányában elméleti tudását, ambíciót felhasználva bebizonyítani, az esetleges kételyeket is eloszlatva, hogy ő a legalkalmasabb mindenki közül.

A beszélgetések alkalmával – meglévő szakmai háttér mellett – kíváncsiak vagyunk arra, hogy az eddigi munkák folyamán ki, hogyan szerepelt, milyen tapasztalata van, mert az elmondottak alapján reális következtetéseket lehet levonni a jövőre nézve is.

Könnyű Önt zavarba hozni? Mert ha ismerjük a szakmai múltját, elmesélte addigi munkáit, valószínű, hogy olyan kérdést fog hallani, aminek látszólag semmi köze az elhangzottakhoz. Ha például még nem dolgozott webes alapú projekten, vagy nincsenek ismeretei kliens-szerver területen, a következő kérdést is kaphatja: Kérjük, mesélje el, hogyan tesztelné a Yahoo mail alkalmazást? Erre azt a választ soha nem lehet adni, hogy nem tudom, mert ilyennel még nem foglalkoztam.

Még ha nem is tudja a pontos választ, a logika, vagy a más területekről átvett tudás sokat segíthet, hogy kíváncsian, de törekedve a válaszadásra álljunk készen. Mert nem problémákat, hanem feladatokat kell megoldani. Természetesen sokat segíthet, ha a szakma iránt igazán érdeklődő folyamatosan fejleszti és bővíti ismereteit, mert így, egy átfogó képpel, ha nem is mindenhez, de több részhez hozzá tudunk szólni, lehet róla véleményünk.


Az alábbi területeken mindenképpen érdemes bővíteni ismereteinket:
  • Fogalmak adatbázis/SQL lekérdezések témakörében
  • Néhány programozási nyelv általános ismerete az automata teszteléshez
  • Hálózati és rendszer-adminisztrációs fogalmak

A teszteseteket nem elég ellenőrizni és rögzíteni, átfogóan kell látni az alkalmazást, fejlesztői szemmel is vizsgálni a működést, behatóan foglalkozni a dokumentációk áttekintésével, mielőtt hozzáfognánk a teszteléshez.

Ezért egy tesztelőnél nagyon fontos a sablonmentes gondolkodás. Ha egy jelölt erre nem képes, nem javasolt számára egy ilyen pozíció. De mit is értünk ez alatt? Alapvetően ez annyit tesz, hogy valaki képes felülről vizsgálni az eseményeket, elrugaszkodni a földtől és a hagyományos módszerektől. A tesztelésben az újítások, a módszerek újragondolása elsődleges szempont.

A sablonból való kilépés azt is jelenti, hogy ki kell lépnünk önmagunk árnyékából, a berögződések helyett érdemes visszatérni a kiindulási ponthoz, ami nem más, mint egy alkalmazás felhasználói szemmel történő vizsgálata, hiszen végső soron a tesztelő munkájának lényege, hogy egy termék átadásakor egy közel hibátlan szoftverrel, egy működőképes, a szerepét tökéletesen betöltő rendszerrel találja magát szembe az ügyfél.

Figyeljünk rá, hogy tökéletesen tisztában legyünk mindennel, ami az önéletrajzunkban szerepel! Minden interjúztatónak ugyanis az abban szereplő adatok mutatnak irányt, adnak képet, ami akkor hiteles, ha valóságos és tükrözi mindazt a tulajdonságot, ami, aki mögötte áll. Nagyon kínos lehet, ha valaki csak azért, hogy jobb színben tüntesse fel magát díszítő elemekkel fűszerezi a tapasztalatit, mert az első bizonytalan válasznál véget érhet a beszélgetés – hiszen ki kíváncsi arra, aki még a saját életével sincs tisztában? Vagyis csak a lényeget tükrözzék soraink, a lényeget, a valóságot, amiről hitelesen tudunk beszélni. A kevesebb néha több elve ugyanis ilyen esetekben is érvényesül.

Az állásinterjún úgy kell megjelenni, hogy az interjúztató egy komplex képet kapjon arról, hogy személyiségünk és szakmai tudásunk tekintetében a tökéletességre törekszünk, és még rengeteg lehetőség rejlik bennünk.

Ha a fentieket sikerül sablontól mentesen átgondolnunk, reálisan nézve esélyeinket és lehetőségeinket, képesek leszünk mosolyogva távozni a felvételi beszélgetésről, várva a telefont: Köszönjük, hogy cégünket választotta. Mikor tud munkába állni?


Sok sikert kívánok!

Szerző:
Tóth Zsigmond

<< Vissza