IIR Certified Test Team Leader képzés - beszámoló

Idén májusban került újra megrendezésre a Certified Test Team Leader nevû 3 napos képzés, az IIR Magyarország szervezésében. Az IIR az egyik legnagyobb múlttal büszkélkedhetõ, méltán ismert és elismert konferencia szervezõ cég, amelyet 1973-ban alapítottak, Magyarországon pedig immáron 14 éve vannak jelen. A cég hazánkban körülbelül 140 különbözõ rendezvényt tart (informatika, jog, telekommunikáció és egyéb területeken), jellemzõen felsõvezetõk és vezetõ szakemberek számára, amelyeken a legújabb trendeket bemutató elõadásokkal és gyakorlatokkal találkozhatnak a részt vevõ vendégek.

A legutóbbi Certified Test Team Leader képzés a fõváros egyik legfrekventáltabb helyén, a Blaha Lujza tér mellett található Courtyard by Marriott Budapest hotelben került megrendezésre, amely Budapest egyik legimpozánsabb hotelje. A három napos rendezvény moduljai a következõ tematika szerint épültek fel: az elsõ napon a projektmenedzsment és tesztmenedzsment témaköreit érintették, a második napon a meghívott szakemberek a tesztvezetés „humán oldalát“, a people management-hez kapcsolódó tudnivalókat és technikákat taglalták, az utolsó napon pedig a vendégek a kevésbé szakmába vágó, ám rendkívül tartalmas és élvezetes soft skill training-ben vehettek részt, amelyet Sipeki Irén mestertanár, pszichológus és vezetõ tréner vezetett.

Az elsõ elõadó Gálik János volt, aki a Capture Zrt. szoftvertesztelési üzletág vezetõjeként mutatta be – mintegy „bemelegítésként“ – a teszteléssel kapcsolatos alapokat: milyen szoftverfejlesztési és tesztelési módszertanok léteznek, melyek a legfontosabb tesztelõi alapelvek és legalapvetõbb tesztfolyamatok, milyen tesztszinteket és teszttípusokat különböztetünk meg. Az elõadás azon túl, hogy érintette a legfontosabb ISTQB-s témaköröket, rendkívül sok saját élményt és beszámolót is tartalmazott, nem csupán az elõadó, hanem a vendégek részérõl is (akik a rendezvény során végig aktívan kezdeményezhettek és kezdeményeztek is beszélgetést).

A második elõadó a Raiffeisen Bank-nál IT tesztelési csoportvezetõ (korábban minõségbiztosítási mérnök) Kasper Zsolt volt, aki jó hangulatú elõadásában mintegy az elõzõ témát folytatva beszélt az IT és üzleti tesztelésrõl, a tesztkörnyezetekrõl és azokat esetenként érintõ különféle törvényi követelményekrõl, a tesztelés egyes fázisaihoz tartozó résztvevõkrõl és felelõsségi körökrõl, a hibamenedzsmentrõl és a lehetséges siker- és kilépési kritériumokról, valamint a tesztautomatizálásról is. Ez utóbbi témánál szóba jöttek különbözõ konkrét teszteszközök is (JMeter, LoadRunner, stb.), megemlítve azok elõnyeit és hátrányait egyaránt. A második elõadás utolsó témája a minõség és ügyfélélmény volt, ahol nem csak az ügyfélrõl volt szó, de arról is, hogy miképp lehet magát a tesztelõt megóvni a kiégéstõl (pl. folyamatos oktatással, tanfolyamokkal, az idõnként monoton, egyhangú munkából kimozdítva).

Pesze Zsolt, a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. teszt csoport vezetõje beszélt arról, hogy mit kell tartalmaznia a különbözõ tesztdokumentumoknak, hogy azokkal a leghatékonyabban lehessen dolgozni (az elõadó példaként felhozta, hogy a „legyen felhasználóbarát“ elvárás nem lehet követelmény, csak cél, hiszen a pontatlan megfogalmazást nem lehet számszerûen mérni). Ezt követõen a résztvevõk pontos képet kaptak arról, hogy mi a különbség a teszt stratégia és teszt terv között, milyen típusú stratégiák vannak (analitikus, modell alapú, szisztematikus) és melyiket mikor érdemes választani, valamint arról is, hogy az egyes dokumentumokat mely tesztelési fázisban mikor, kivel, és hogyan kell/célszerû leellenõriztetni (review).

A nap utolsó elõadói Szaniszló Tünde és Jakab József, a GE Healthcare tesztvezetõi voltak, akik „Szoftvertesztelés projektmenedzsment alapokon“ címmel tartottak igen érdekes elõadást. A páros a szárazabb elmélet helyett elsõsorban a GE-nél kialakított munkamódszerekrõl és módszertanokról beszéltek: hogyan dolgoznak együtt a tesztelõk a többi kollégával, gyakran országokat és kontinenseket átívelõ közös projektekben (ilyenkor bizony komoly idõeltolódással is kell számolni, ahol nem megengedhetõ a több napos várakozás), hogyan történik mindezen folyamatok hatékony szinkronizálása, hogyan mûködik a hibabejelentés, riportolás, és ezeket milyen szoftverekkel támogatják meg.

A második nap elsõ elõadója ismét Pesze Zsolt volt, aki az elõzõ elõadását folytatva beszélt a teszt tervezés és implementálás szétválasztásáról (ha két különbözõ tesztelõ végzi a kettõt, azzal a review is automatikusan végrehajtódik), valamint arról, hogy egy jó és részletes/pontos tesztterv milyen (jó) hatással lehet magára az üzletre, bizalmi okokból („ebben jobban megbízom, ezt a céget választom“). Szó volt arról, hogy a fejlesztés során a tesztelõ nem dönthet GO/NO GO kérdésben, maximum információt szolgáltathat azoknak, akik a kezdetektõl felelõsséggel tartoznak az adott projekt sikerességéért – ha a tesztelõnek alapvetõen nincs ráhatása a fejlesztésre, és nincs bevonva a projekt elejétõl kezdve, nem lehet elvárni, hogy felelõsségteljes döntést hozzon. Az elõadás tárgyalta azt is, hogy milyen egyéb dokumentumok szükségesek nagyvállalati környezetben, ahol komoly, szigorú auditokra lehet számítani, valamint gyakorlatiasabb tippeket/trükköket is meghallgattak a résztvevõk többek között arról, hogyan lehet interface analízisnél ekvivalencia particionál és határérték elemzés technikákkal javítani a tesztelés hatékonyságát.

A következõ elõadópáros Szenfner János, az Emarsys Technologies Kft. teszt csoportvezetõje, a Hungarian Testing Board tagja, valamint Papp László, az AXA Bank tesztmenedzsere voltak, akik elsõsorban arra keresték a választ, hogy milyen egy jó tesztelési vezetõ/menedzser. A könnyed, számtalan szórakoztató történetet és visszaemlékezést is tartalmazó elõadás a következõ témákat érintette: melyek a tesztvezetõk legfontosabb feladatai, milyen vezetõ típusok vannak, hogyan lehet és kell a tesztelõi csapat érdekképviseletét ellátni a vezetéssel és más kollégákkal szemben. Emellett szó volt arról, hogy milyen szempontok alapján érdemes tesztelõket felvenni (itt külön kiemelték, hogy az esetenként kicsivel kevesebb tudású tesztelõket célszerû elõnyben részesíteni a nagyszájú „primadonnákkal“ szemben), tesztcsapatot összeállítani, és a tesztelõket motiválni, aminek általában személyre szabottnak kellene lennie. Az elõadók azt is megemlítették, hogy sok helyen nem hajlandóak tudomásul venni, hogy napi 8 órás munkánál a dolgozó sosem 8 órát dolgozik valójában (a hasznos munkaidõ szerintük átlagosan 6 óra), és emiatt sok vezetõ már a kezdetektõl rosszul becsüli meg a munka elvégzéséhez szükséges órák/munkanapok számát.

A nap utolsó témája az outsource-olt erõforrás kezelése és koordinálása volt. Errõl a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. teszt csoportvezetõje, Fitos Csaba beszélt, aki fõleg a következõ kérdésekre igyekezett megadni a választ: mikor célszerû külsõ tesztelõt vagy tesztcsapatot bevonni a tesztelésbe? Hogyan lehet eredményesen irányítani a külsõsöket? Mikor és hogyan zárható le a közös munka? Mindezek mellett téma volt az is, hogy miképp lehet jól felhasználni a külsõs tesztelõk által elõállított anyagot, továbbá az is, hogy miben lehet még segítségünkre a külsõs partner (továbbképzés, cégünktõl független audit tevékenység, eszközök beszerzése, stb.).

A képzés utolsó napja nem a hagyományos tesztelési témaköröket érintette, hanem különbözõ soft skill technikákról szólt – soft skillnek számítanak mindazon „faktorok“, amelyek a szakmai tudáson és kompetenciákon túl rendkívül fontosak ahhoz, hogy az ember érvényesülni tudjon a munka világában (ilyen például a szervezõkészség, kreativitás, érzelmi intelligencia, vagy a verbális, illetve nonverbális kommunikáció). Az egész napos modul elõadója Sipeki Irén mestertanár és vezetõ tréner volt, aki a képzést záró, rendkívül tartalmas elõadásával hatalmas sikert aratott. Ez részben annak volt köszönhetõ, hogy a résztvevõk nem egy szárazabb, egyetemi elõadáshoz hasonló (tisztelet a kivételnek) képzést kaptak, hanem számtalan, egyszerre tanító és szórakoztató készségfejlesztõ játékban is részt vehettek, amelyek a következõ témákhoz kapcsolódtak valamilyen szinten: önismeret, kommunikációs alapszabályok, asszertív kommunikáció, konfliktusfeloldás, vezetõi stílusok (elõnyök és hátrányok). Természetesen az idõnként beszélgetésbe áthajló interaktív elõadás kellõen megmozgatta a társaságot, így gyakorlatilag minden résztvevõ gazdagítani tudta az elhangzottakat valamilyen saját gondolattal, illetve történettel.

Szerző:
Dienes Zsolt

<< Vissza