A tesztelő erő forrása – avagy a tesztelés emberi oldala

Eddig még nem esett szó a magaziban a humán erőforrásról. Milyen alapvető tesztelői értékekről beszélhetünk? Vannak-e  közös személyiségjegyek? Hogyan válasszuk ki a tesztelőket, tesztvezetőket? Milyen továbbképzései lehetőségeink vannak? Hogyan motiváljuk a kiégett szakembereket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ.

Szakmai fórumokon, kiadványokban, szaklapokban sokat olvashatunk a szoftvertesztelésről általában, tesztkörnyezetről, automatizálásról, specifikációkról, követelményekről, eszközökről és még sorolhatnám mi mindenről, ami a szakterület számára fontos és hasznos lehet – szakmai szempontból. Azonban eddig kimaradt valami a sorból. Elbert Hubbard óta tudjuk, hogy: „Egy gép 50 átlagos ember munkáját tudja elvégezni. De egy gép sem tudja elvégezni egy rendkívüli ember munkáját.” Az igazság az, hogy valóban minden gép mögött/előtt ott ül/áll egy ember, akinek köszönhetően az adott rendszer feladatokat old meg, megkönnyíti az életünket, teszi a dolgát. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül az emberi tényezőt sem.

Nem elég ugyanis a megfelelő szakmai tapasztalat, a széles körű informatikai ismeret, az iskolapadban eltöltött oly sok év, ha sokan nem tudják, hogyan érvényesíthetik megszerzett tudásukat, melyik cégnél, milyen pozícióban érdemes elhelyezkedniük egyéni képességeiknek megfelelően.

Tesztelnék. De mit is értünk tesztelés alatt?

Egyesek szerint az utóbbi évek GDP növekedése az informatika és a telekommunikáció fejlődésének tudható be. Az iparágak kínálta termékek és szolgáltatások olyannyira elárasztották a piacot, hogy mára nélkülözhetetlenné válva mindennapjaink, életünk részét képezik – és ez a fejlődés megállíthatatlan. Az egyre növekvő igények kiszolgálására való törekvés eredményeképpen folyamatos kutatásra, fejlesztésre van szükség az informatika minden területén. Ehhez a fejlesztéshez azonban az informatikai vezető cégeknek egyre növekvő pénzáramot kell generálniuk ahhoz, hogy termékeik - a piaci versenyben – előnyre tegyenek szert és mihamarabb bekerüljenek a kereskedelmi körforgásba. Azonban a rohanás az idővel azt eredményezi, hogy a végtermék nem mindig tökéletes.

Ma már egyetlen, magára valamit is adó cég sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a végfelhasználókat tekintse tesztalanynak. Szükségszerűvé vált, hogy az ellenőrzéseket professzionális módon, arra szakosodott munkatársak végezzék. A hibák felismerése és dokumentálása, korrigálása a megfelelő ismerettel rendelkező szakemberek, a tesztelők feladata. Éles ügyfélhelyzeteket generálva ők azok, akik a kereskedelmi forgalomba kerülés, a felhasználás előtt minden helyzetben és módon elérik, hogy megtalálják a kényes pontokat – ha hiba csúszott a rendszerbe.

A tesztelési szolgáltatások nyújtására szakosodott vállalatok legnagyobb kihívása a tesztelésre alkalmas tesztkörnyezet megteremtése, amihez kiválóan ismerniük kell nemcsak a tesztelés alatt lévő alkalmazásfejlesztő informatikai környezetet, fejlesztőeszközöket, hanem a végfelhasználók által képviselt iparágat is.

Tesztelhetek?

A fejlesztő cégek által létrehozott tesztkörnyezetekben dolgozó tesztelőkre eleinte nem volt feltétlenül jellemző, hogy informatikai végzettséggel rendelkezzenek, ami mára kizárólag a junior tesztelőkre lehet igaz. Régebben az egyes folyamatokhoz tartozó feladatokat általános IT ismeretekkel rendelkező munkatársak is el tudták látni, mert nem fektettek nagy hangsúlyt a fejlesztésekkel párhuzamos, vagy az azokat követő tesztelésekre.

Hallottunk olyan esetről, hogy egy bevezetett informatikai rendszert az adott cég munkatársai „teszteltek”, vagyis ha munkájuk során hibával találkoztak, jelezték feletteseiknek, akik jelezték a vezetőnek, aki jelezte a fejlesztő cégnek, aki továbbította a jelzést a fejlesztőnek, aki – ha éppen nem volt más munkája – javította a hibát.

Persze az információs sztrádán nem mindig jutott el a pontos feladat emberünkhöz, aki később korrigálta a hibát még egyszer, vagy többször. Beláthatjuk, ha nem közvetlenül szakemberek végzik el a feladatot, sok vizet el kell használni a tűzoltáshoz. Igaz, a tesztelői feladatok ellátásához szükség van az egyéni képességek meglétére is, a tudást célirányos tréningek kapcsán is meg lehet szerezni, de az alapok ma már megkívánják, hogy egy igazán jó tesztelő rendelkezzen informatikai, szakirányú végzettséggel.

A sikeres tesztelő legjellemzőbb karakterjegye az átlag feletti monotóniatűrés, a struktúrában való gondolkodás képessége és a nagyfokú precizitás. Az apró különbségek felismerésének képessége szintén elengedhetetlen a precíz munkához. A munkaadók egyik legnagyobb kihívása pedig a tesztelők érdeklődésének és szakmai motivációinak folyamatos fenntartása. Ezt segíti, ha a tesztfolyamatok párhuzamosan végezhető, egymástól különböző ritmusú, összetett tesztelési alfolyamatokra oszlanak, és a munkabeosztás során a munkatársak rotációs projektbeosztása mindig különös figyelmet élvez.

Merre induljak?

Ha megszületett a döntés és a fent említett kritériumoknak is megfelel valaki, meg kell határozni a pozíció szintjét. Tapasztalat nélkül, vagy kevés tesztelői tapasztalattal a junior tesztelő állásokat érdemes megcélozni, minimálisan 2-3 éves, releváns tesztelői tapasztalattal, eszköz- és módszertan ismerettel a senior kategória javallott, míg több, mint 3 év, kifejezetten adott szegmensen belül eltöltött év predesztinálhat valakit arra, hogy tesztvezetőként építse karrierjét – amihez természetesen további feltétel a vezetői ambíció.

Amennyiben tisztában vagyunk a pozíció szintjével, indulhat a keresés. Állást kereshetünk passzívan és aktívan egyaránt. Előbbi esetben – a legtöbb álláskereső ezt a módszert használja – rendelkezésünkre állnak hirdető újságok, on-line hirdető portálok, ahol megtalálhatjuk a nyitott tesztelői pozíciókat és szabadon elküldhetjük a már elkészített pályázatunkat, önéletrajzunkat – bízva a pozitív válaszban.

Az aktív álláskeresés kapcsán azonban nagyobb sikereket érhetünk el. Ez esetben - amennyiben szintén tisztában vagyunk céljainkkal – direkt módon felkereshetjük az összes, számunkra szimpatikus céget, ahol fejlesztéssel és/vagy teszteléssel foglalkoznak, leadhatjuk pályázatunkat több, az IT területén is működő fejvadász cégnél és munkaerő-közvetítő irodánál, valamint kihasználva kapcsolatrendszerünket (mert mint tudjuk, a kapcsolati tőke a legerősebb) felhívhatjuk ismerőseinket, barátainkat, ex-iskolatársainkat, vagy kérdezhetünk tőlük a közösségi portálokon keresztül is, hátha tudnak ajánlani egy lehetőséget, amit szintén egy ismerősüktől hallottak…mert a siker érdekében ez a legkevesebb, amit tehetünk.

A tesztelt karrier

Sokszor felteszik nekem a kérdést, hogy mennyire nehéz jó tesztelőket találni. Nos, a válaszom mindig az, hogy jó tesztelőket, QA szakembereket nagyon nehéz találni. Mert a legtöbb feladat összetettsége megkívánja a magas fokú informatikai tudást és a megfelelő személyiségi jegyek is fontosak – feladatra, cégre és projektre szabva kell ugyanis a jelölteket felkutatni és kiválasztani. Azonban ha sikerül rátalálni a legjobb munkatársra, átlagon felüli bérezésre és egy mozgalmas, kihívást jelentő feladatra számíthat – ami sokak számára vonzóvá teszi az informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó, egyre inkább fejlődő iparágat, a tesztelést, és igazi, tervezhető pályát garantál a szakma iránt elkötelezetteknek.

Szerző:
Tóth Zsigmond

<< Vissza