Tesztelés a Gyakorlatban - A szakértő tesztelők lapja


Interjú - Kulcsár Tiborral



A Kulcs-Soft az ügyviteli szoftverek piacán régóta meghatározó szerepet tölt be, mely nemcsak érdem, de ugyanakkor nagy felelősség is, hiszen ezt a pozíciót csak jól átgondolt stratégiával lehet megtartani, illetve erősíteni. Ennek a jól átgondolt stratégiának az eredménye a Kulcs-Ügyvitel is, melyről most Kulcsár Tibort, a Kulcs-Soft alapítóját faggatjuk.

A Kulcs-Ügyvitel programjukban sikerrel ötvözték a webáruházat a meglévő készlet- és számla-, valamint a CRM-programjukkal. Mennyi ideig tartott a fejlesztés, és milyen tesztelési módszereket alkalmaztak a fejlesztés alatt?

A fejlesztés összesen négy évig tartott, ebből közel másfél év volt az úgynevezett labormunka, amikor az új technikákat próbáltuk, kísérleteztük, teszteltük, és igazából két, két és fél év volt maga a fejlesztési munka. Ugye ez egy szerencsétlen időszak volt, hiszen rengeteg új technológia jött ki, amivel mi nem tudtunk gondolkodni a fejlesztés megkezdése előtt; ilyenekre gondolok, mint például a mobil eszközök.

A tesztelésnél igyekeztünk minél több teszteszközt használni, de természetesen voltak manuális tesztelések, ahol nagyon fontos volt, hogy a felhasználó szemszögéből, a felhasználó adataival is teszteljük a programot.

A magyarországi fejlesztői csapatok közül sokan nem fordítanak kellő figyelmet a szoftvertesztelésre. Ön mikor ismerte fel ennek a fontosságát?

Az első hiba megjelenésekor. Ez rögtön megjelent néhány nappal a cég alapítása után. Ott vettem észre, hogy a fejlesztő számára egy apró hiba milyen komoly problémát, bizalomvesztést okoz az ügyfélnél, és akkor elhatároztam, hogy a Kulcs-Soft szoftvereket nagyon-nagyon jól kell tesztelni.

Mit tett, hogy a cégnél a tesztelés meghatározó részévé váljon a fejlesztési folyamatnak?

A legfontosabb, hogy pénzt kell rá költeni. Hiába akarunk bármit, hogyha arra nem áll rendelkezésre anyagi eszköz, akkor nem fog működni a tesztelés. Jelentős összeg van elkülönítve a tesztelésre, és ezt az összeget valóban arra is kell fordítani. Gondolok itt az élőmunkára, tehát tesztelő személyre, illetve tesztelési eszközök megvásárlására.

Miért érzi fontosnak, hogy a szoftvereiket alapos tesztelés alá vessék?

Az ügyfél, az ügyfél, az ügyfél. Nagyon fontos, hogy az ügyfél ne szembesüljön programhibával. A hiba mértékének a sokszorosa amit egy programhiba okozhat.

A termékfejlesztések során leginkább milyen tesztelési feladatokra koncentrálnak?

Teljes körű tesztelésre koncentrálunk, és nagyon fontos, hogy a tesztelő ne csak a funkcionális programhibákat  vegye észre. A tesztelőnek muszáj az ügyfél fejével gondolkodni, tehát két irányból tesztelünk, egyrészt egy nagyon alapos funkcionális programtesztelésről van szó, másrészt egy nagyon alapos ügyfélszemléletű tesztelésről. Azokat a működéseket teszteljük, amiket az ügyfél a munkája során elvégez. Nagyon fontosnak érzem, hogy ügyfél adataival is teszteljünk. Itt jellemzően arról van szó, hogy nemcsak leteszteljük a programot, hanem megnézzük, hogy az ügyfél milyen típusú adatokat használ, és ezeket hogy kezeli a program.

Mesélne arról, hogy Önöknél milyen módszerrel folyik a tesztelés?

A tesztelés még jellemzően kézi módszerrel zajlik. A programozó mellett közvetlenül dolgozik a tesztelő is, aki folyamatosan ellenőrzi a programozó munkáját. Van egyszer egy mennyiségi tesztelés, majd ezeket a programokat ügyféladatokkal teszteljük le. A harmadik részben pedig a program használhatóságát teszteljük, tehát például az egyik gomb túl közel van-e a másikhoz, vagy könnyen át tudok-e ugrani mondjuk az ügyfélfelvitelből a számlázásra.

Mekkora csapattal tesztelnek?

Itt nem a létszám a lényeg, hanem az arány. Jellemzően két programozóra kell, hogy essen egy tesztelő.

Mennyire elfogadott Önöknél az automatizált tesztelés?

Törekszünk arra, hogy minél több eszközt alkalmazzunk. Elméletben már teljesen elfogadott, tehát érezzük, hogy ez lesz az irány, igazából az idei évben történik az átállás.

Ha Önökhöz jelentkeznék tesztelőnek, milyen elvárásoknak kellene megfelelnem?

Erre egy hosszú kérdőívünk van. Nyilván nagyon fontos a monotonitás tűrése, hiszen egy tesztelő napi nyolc órában nyomkodja a billentyűzetet. Fontos a logikus gondolkodás, hogy a tesztelő megértse a program működését, tudjon az ügyfél fejével gondolkodni. Ezek mellett nagyon fontos a logikai készség, hogy a tesztelő értse, a programozó hogy gondolkodik, hogy fejleszt. Természetesen az informatikai képzés is meghatározó, az operációsrendszer verziók és az adatbáziskezelők ismerete alapfeltétel.

Hogyan látja: mi az, amit javítani lehetne a termékek tesztelésénél?

Egyértelmű, hogy az automata eszközöknek a minél erősebb és hatékonyabb használata.

Milyen napi kihívásokkal kell szembenéznie egy tesztelőnek?

A normál munkán kívül, mivel ügyviteli szoftverrel foglalkozunk, itt a törvények és törvényváltozások ismerete lényeges. Azon felül, hogy a program jól működik, meg kell felelnie a törvényi előírásoknak is, amik Magyarországon elég sűrűn változnak. Például a decemberi-januári időszakban bért tesztelünk. A tesztelő bérszakértő is egyben, tehát mindenképpen egy külön képesség, hogy az ügyviteli jogszabályokat is ismerjék a tesztelők, illetve legyen az ügyvitelhez legalább egy alapfokú ismeretük.

Mennyire érzi fontosnak a tesztelők továbbképzését?

Nagyon. Egyrészt ügyviteltörvényi szinten fontos, hogy naprakészek legyenek a törvényi változások szintjén, gondolok itt az áfa-változásra, a bér folyamatos változására, a kerekítési szabályokra - ami ugye az egy és két forintosok megszüntetésével és az öt forintra való kerekítéssel komoly problémákat tud okozni. A másik pedig a szakmai továbbképzés, hogy milyen új teszteszközök, szoftverek, módszerek vannak.

Szerző:
Kulcsár Tibor

<< Vissza