Szofvertesztelő kerestetik – tippek az álláskereséshez

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy egy interjún való részvétel nem igényel különösebb felkészülést. Igazuk van. Ahhoz nem kell különösebb képesség, hogy valaki részt vegyen egy felvételi beszélgetésen, de hogy meggyőzze a cég képviselőit, ahhoz nem árt alaposan felkészülni.

Ha valaki sikerrel akar pályázni egy, a számára szimpatikus céghez, az bizony komolyabb előkészületet feltételez. Valójában egy állásinterjú sikere kifejezetten az összeszedett, nem csak tapasztalaton alapuló, szakmai és mentális felkészültség szintjétől múlik.
Lássuk, melyek azok az alapszabályok, példák, amiket követni kell annak érdekében, hogy növeljük az érdeklődést irántunk, hogy minél több állásinterjúra hívjanak bennünket, és hogy sikerrel vegyük az akadályokat a személyes találkozók alkalmával.

A szoftvertesztelés, mint karrier

Az, hogy valakiből jó tesztelő váljon, olyan kvalitásokat igényel, mint az odafigyelés a részletekre, a minőségre való törekvés, a kitartás, a következetesség, jó szóbeli és írásbeli készségek, kiváló kommunikációs attitűd. A jelentkezők esetében sokszor jellemző, hogy a szoftvertesztelést egy ideiglenes állomásnak tekintik, amíg lehetőséget kapnak fejlesztői vagy elemzői pozíció betöltésére. Ez azonban nem járható út. A kiválasztás, interjú alkalmával könnyedén kideríthető, hogy ki az, aki valóban hosszú távra tervez, és ki az, aki csak egy állomásnak tekinti a tesztelést. Akkor érdemes és javasolt elhelyezkedni ezen a területen, egyáltalán lehetőségek után kutatni, ha karrierünket a szoftvertesztelés mentén képzeljük el.

Javaslat: tudjuk, mit akarunk elérni, mivel szeretnénk foglalkozni a következő 5 évben és ennek rendeljük alá kereséseinket, ennek alapján pályázzunk álláshelyekre.

Ajánlások, mint az álláskeresés sarokkövei

A legtöbb cég esetében az ajánlások képezik a felvételi eljárások legmegbízhatóbb alapját. Vagyis a cég munkatársai által ajánlott jelentkezők sok esetben előnyt élveznek a „kívülről érkezett” jelöltekkel szemben, megbízható, ellenőrizhető módszernek, eszköznek tekintik a tehetséges emberek toborzását illetően. Ahogy a mondás tartja: „Madarat tolláról, embert barátjáról”. A vállalatok – joggal – úgy érzik, hogy a munkatársaik ajánlásaival hasonló gondolkodású, kvalitású, szakmai tudású jelölteket sikerül felkutatniuk, mint akiket már alkalmaznak, vagyis a cég struktúrájába minden szempontból beleillő kollégákat kapnak ezzel a módszerrel. Ebből következik, hogy a prioritásokat tekintve az ajánlások előnyt élveznek minden más keresési, toborzási technikával szemben. Bizonyos helyeken kialakítottak az ajánlások ösztönzésére bónusz rendszert is, vagyis minden, a cégnek ajánlott potenciális munkatárs után az ajánló személy jutalmat kap. Ez egy mindenki számára jól működő, ösztönző rendszer, mert jól jár az ajánló, az ismerőse és végső soron a vállalat is.

Ebből is következik, hogy előnyös bővíteni a baráti, ismerősi hálózatot, használni a közösségi portálok nyújtotta lehetőségeket, mert karrierünk szempontjából kapcsolatainkon keresztül érhetjük el a legtöbbet, a leggyorsabban.

Az állásportálok szerepe

Az állásportálok szerepe az utóbbi években olyannyira felerősödött, hogy a legnagyobb cégek, személyzeti szolgáltatók kivétel nélkül használják toborzásaik alkalmával. A regisztrációval töltött idő többszörösen megtérül, ha pontosan, részletesen töltjük ki a jelentkezési mezőket, ugyanis egy HR-es csak azokból az adatokból tud tájékozódni, amit megadunk magunkról. Minél részletesebben, átfogóbban nyilatkozunk szakmai múltunkról, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ránk esik a választás. Érdemes minél több portálon regisztrálni, előnyben részesítve a szakmai állásportálokat. És ne feledjük az adataink frissítését sem időközönként, mert ezáltal is több információval látjuk el az irántunk érdeklődőket, nem is beszélve arról, hogy a valóban aktív álláskeresők hamarabb találnak munkát.

A jó önéletrajz már fél siker

A jó CV nem csak egy dokumentum, ami információkat tartalmaz a személyes és szakmai múltunkról, annál sokkal több. Ez a belépő, az eszköz, amellyel minden fontos információt megoszthatunk leendő munkáltatónkkal magunkról, munkásságunkról, karrierünk eddigi alakulásáról, képességeinkről, erősségeinkről. A HR-es kollégák, miután prioritási szempontból rangsorolták a jelentkezőket, az alábbi 3 fontos tényezőt vizsgálják:

• Milyen szintet képvisel a pályázó, mennyire jó jelenlegi munkakörében, mennyire szerteágazó a tudása. (referenciák)
• Milyen értékek hozzáadásával járult hozzá eddigi munkahelyein cége épüléséhez. (konferenciák, publikációk)
• Mennyire játszott szerepet eddigi munkássága folyamán az önfejlesztés, képességeinek bővítése, tudáskörének szélesítése (tréningek, tanfolyamok)

Ismerjük önéletrajzunkat, múltunkat

Interjúk alkalmával sokszor tapasztaljuk, hogy bizonyos jelöltek a saját karrierjükkel kapcsolatban homályosan emlékeznek bizonyos részletekre. Ez érthető, ugyanis a több évvel ezelőtti munkák kapcsán már nehéz felidézni, milyen eszközökkel dolgoztunk, mit, hogyan is kellett megoldanunk, a felmerült problémákra milyen megoldásokat alkalmaztunk. Azonban nem kelt jó benyomást, ha még a saját múltunkból vett, már átélt részletek kapcsán is zavarba jövünk. Mielőtt tehát állásinterjúra megyünk, nézzük át gondosan az önéletrajzunkat és annak alapján gondoljuk át munkaköreinket, feladatainkat, megoldásainkat és esetleges javaslatainkat, amiből az interjún pozitív színben tudjuk feltüntetni magunkat.

A szakmai minősítések ereje

Léteznek a szoftvertesztelés területén olyan tanúsítványok (CSTE, ISTQB), amelyek nem csak erősítik egy adott szakember szakmai tudásbázisát, hanem eladhatóbbá, értékesebbé teszik a munkaerőpiacon. A munkáltatók szívesebben döntenek a minősített jelentkezők mellett, mert már bizonyították tudásukat a vizsgákon, és egyfajta kvalifikált bázist képezve, emelve a cég szakmai színvonalát hozzájárulnak további, sikeres projektek elnyeréséhez – avagy a minősítések szakmai megbízhatóságról, elhivatottságról tanúskodnak.

Jó válasz – helyes válasz

A kiválasztással foglalkozó szakembereket manapság már nagyon nehéz „átverni”, olyan útra terelni, amelyiken a pályázók szeretnének járni. Sose akarjunk a HR-es fejével gondolkodni és befolyásolni, mert úgysem fog sikerülni. A kiválasztási specialisták már több száz interjún vannak túl, és fél szavakból is képesek megállapítani azokat a tényeket, amikre valójában kíváncsiak. Éppen ezért nagyon fontos az őszinteség, az alázat, és óvakodjunk a sablonoktól is. A HR-es nem arra kíváncsi, mit magolt be egy jelentkező az interneten található „helyes válaszok az állásinterjún” címet viselő, százával előforduló jó tanácsok közül, hanem arra, kik vagyunk valójában, milyen személyes és szakmai kompetenciákkal rendelkezünk.

A nem technikai jellegű kérdések jelentősége

A szakmai kérdések előtt általában találkozhatunk az ún. általános vagy személyes kérdésekkel (meséljen magáról, milyennek látja magát 5 év múlva, stb.). Ezek azok a kérdések, ahol az interjúztatók a személyünkre kíváncsiak, kik vagyunk, hogyan képzeljük karrierünk alakulását. Ezeknél a kérdéseknél tudunk igazán közvetlen, személyes kommunikációt kialakítani beszélgetőpartnereinkkel, és tudunk hatást gyakorolni a végkifejletre, vagyis a szubjektív hatás itt érvényesül a leginkább.

Ha tehát a jövőbeli terveinkről kérdeznek, nem arra kíváncsiak igazából, hogy egy csapatot akarunk-e irányítani, vagy, hogy jövőre el akarjuk érni a tesztvezetői szintet, hanem inkább arra, milyen hosszú távon tervezünk a cégnél, ott miben látjuk szerepünket, mivel tudunk a cég hasznára válni. Ehhez persze fel kell készülnünk a cégből, és előre látnunk kell, valóban ott akarunk-e dolgozni? Amennyiben igen, képzeljük el, hogy már ott töltjük a mindennapjainkat, a „gépezet” részei vagyunk, és mint munkatársakkal vitatjuk meg pozíciónkat. Ha így teszünk – és valóban alkalmasak vagyunk szakmailag is beépülni – akkor garantáltan lenyűgözzük még a legridegebb HR-est is.

Még egy jó tanács

Ha időnk engedi, mindig képezzük magunkat akár autodidakta módon is, olvassunk cikkeket, szakmai írásokat, amelyek kiterjesztik látókörünket, rávilágítanak a szakma olyan pontjaira is, amelyek eddig talán nem voltak szem előtt, de mint tudjuk, a tájékozottság magabiztossá tesz, egy magabiztos embernek pedig nincs ellenfele az állásinterjúkon sem. Ezek tudatában kívánok minden jelenlegi és jövőbeni álláskeresőnek sok sikert és nagy ívű, tesztelhető karriert.

Szerző: Tóth Zsigmond