A kiszervezés egy szolgáltató cég szemszögéből

Az outsourcing manapság elég divatos fogalom lett, az IT szakmán belül pedig szinte elképzelhetetlen nagyobb projekt enélkül. Minden fejlesztési/tesztelési munkának megvan a maga tulajdonsága, így projektenként változó, hogy érdemes-e feladatokat kiszervezni. Lássuk, melyek azok az esetek, amikor egy tanácsadó cég szerint van ennek értelme! 

Tengernyi cikk jelent már meg az outsourcing előnyeiről, hátrányairól: mikor érdemes választani, milyen feladatoknál lehet használni, miért fog az elkövetkezendő időben gombamód szaporodni ez a feladatvégzés, stb. Nem csak a szoftvertesztelésben, hanem az egész IT területén ismerős a kiszervezés. Nagyon sok tanácsadó, szolgáltató cég létezik ezen a piacon.

Különböző pozíciókból eltérő válaszok adhatók arra a kérdésre, hogy mikor éri meg kiszervezni egy feladatot. A kiszervező cég szemszögéből nézve is eltérő érvek hozhatók fel ilyenkor. Lehetetlen megmondani, hogy ki miért szervezi ki feladatait, mert minden cégnél más-más érvek lehetnek fontosak. A lényeg, hogy valamilyen oknál fogva belsőleg nem tudják/akarják elvégezni a feladatot ezért döntenek az outsourcing mellett.

Ha szakemberként kell válaszolnom a kérdésre, akkor azt felelném, hogy abban az esetben érdemes kiszervezni egy feladatot, ha az adott feladat elvégzése belső erőforrásból nem valósítható meg. Ha pénzügyes lennék, akkor támogatnám a kiszervezést, ha a belső erőforrás drágább lenne, mint a kiszervezés költsége. Humán erőforrás oldalról akkor kap pozitív elbírálást, ha az adott feladatra felveendő plusz embernek nem tudunk később munkát adni. Ha mint tanácsadót kérdez meg valaki, akkor azt mondom, hogy a tesztelői feladatokat akkor érdemes kiszervezned, ha te magad nem értesz hozzá.

Különböző szemszögekből különböző válaszokat kaphatunk a kérdésekre. Nézzük meg, hogy mint szolgáltatók/tanácsadók mikor látjuk a kiszervezés értelmét.

A munka rövid és gyors feladatvégzést igényel.

Nem egyszer kapom a telefont, hogy azonnali kezdéssel (az az igazság, hogy másfajta kezdést lassan már el sem tudok képzelni) kellene a Megrendelőnek több tesztelő. A munka 1-2 hónapos és erre nem szeretnének senkit sem felvenni, viszont a feladat elég jól körvonalazható, így lehetőség van a kiszervezésére. Általában ezekből a munkákból szoktak hosszú távú feladatok kialakulni. A Megrendelőnél rájönnek, hogy nem csak ezen a projekten, hanem szinte mindenhol szükség van még plusz tesztelőkre. Ilyenkor a legkönnyebb a bejáratott tanácsadókhoz fordulni. A több éven keresztül futó projekteknek megrendelői oldalról az a hátulütője, hogy többszörös árat kifizetnek a tanácsadóknak, mint amennyibe a belső csapat kerülne.

Superman kerestetik!

Természetesen azonnali kezdéssel. Kiválóan tud (nem csak ír, hanem beszél, sőt tárgyal is) angolul és németül. Minden előre megadott teszteszközt profi szinten kezel. Több éves szakmai tapasztalattal és lehetőleg domain (banki, műszaki, telko, biztosítói, könyvelői, ügyviteli, stb.) tudással rendelkezik. A Megrendelő feladott álláshirdetést, de a jelentkezők között nem volt megfelelő, így esik a választás a szolgáltató/tanácsadó cégekre. Általában a keresés vége az, hogy a szolgáltató cég sem tud Superman-nel előrukkolni, de megoldást tud nyújtani akár egy tesztcsapattal (ami már felér egy Superman-nel), akár valamilyen más formában. Pl.: a tesztelési folyamat átszervezése, teszteszközök használata, feladatok szétosztása, stb.

Speciális feladatok

Eszembe jut egy régi történet. Az egyik konvektorom elromlott, így szóltam egy közeli szerelőnek. A „szakértő” kijött megpróbálta beindítani, de nem sikerült neki. Levette a borítást, kivett belőle egy részt, belefújt, visszatette, majd beindította a konvektort. Mikor megkérdeztem mennyi az ára a szerelésnek, azt mondta, hogy 5000 Ft. Mire én: „Egy fújás 5000 Ft?”. „Na igen, de tudni kell hova fújni!” válaszolta.

A specialitás mind emberi-, mind szoftveres, mind hardveres erőforrásra is érthető. Vannak olyan helyzetek, amikor muszáj egy olyan szakértő tudására támaszkodni, aki már többször végzett hasonló feladatokat. Ezek gyakran apró munkák, de annál több erőforrást emésztenek fel ha a szervezeten belül kezdjük megoldani őket. 

Speciális feladat lehet a teljesítménytesztelés. Annál a cégnél ahol a manuális tesztelés, vagy az automatikus funkcionális/regressziós tesztelés teszi ki a munka javát és csak alkalmanként kell teljesítményteszteket futtatni érdemesebb megbízni a feladattal egy külsős szakértőt.

Speciális szakember alatt azt értem, amikor valakit azért keresnek, mert egyedülálló szakmai tapasztalata van. Nem kell hozzá kimagasló képesség, elég ha ő ismeri alaposan az alkalmazást. Így amikor a szoftvert továbbfejlesztik egy-egy alkalomra visszahívják az illetőt a csapatba tesztelni.

Legtöbbször az alábbi témák vetődnek fel a speciális kategóriában: migráció, teszteszköz-kiválasztás, oktatás, teljesítménytesztelés, automatizálás, módszertan írás, tesztcsapat kialakítás.

Túl sok a munka

Időszakos jelleggel kialakulnak olyan helyzetek, amikor külsős segítségre kell támaszkodnia a cégnek. Csak egy példa a sok közül. Rengeteg ügyviteli szoftvert fejlesztő vállalat található Magyarországon. Az ügyviteli programokba természetesen beletartoznak a számlázó, könyvelő, készletnyilvántartó programok. Év végén ezeknél az alkalmazásoknál őrült hajsza kezdődik, mivel az állam csak az utolsó napokban konkretizálja a jövő évi adózás rendjét. Sőt rendre megtörténik, hogy csak januárban alakul ki a végleges metódus, amelyet ezeknek a cégeknek már decemberben bele kellett volna építeniük a rendszereikbe. Nos, ilyenkor általában nem csak a fejlesztésben, de a tesztelésben is hatalmas mennyiségű munka keletkezik, amelyet külső segítség nélkül csak vérrel-verejtékkel tudnak megfelelő minőségben elvégezni.

Időszakosan release-elő cégeknél is jelentkezik az a helyzet, hogy a kiadás előtt többszörösére emelkedik a tesztelési feladat, amelyet valamilyen módon meg kell oldaniuk. Ez lehetséges átszervezéssel (ilyenkor tesztelni áll egy-egy fejlesztő, vagy rendszerszervező), vagy külső segítség bevonásával.

Alvállalkozóként

Sokszor előfordul, hogy a fővállalkozó bizonyos problémák miatt nem tudja megoldani a feladatot, ekkor alvállalkozó(k)hoz fordulhat. Ebben az esetben egyetlen dolog a lényeges, hogy a fővállalkozó díjától alacsonyabb díjon vállalja el az alvállalkozó a feladatvégzést. Ha ez teljesül, akkor akár hosszútávon is megmaradhat ez a kapcsolat. Sokan nem értik, hogy egy alvállalkozói lánc kialakulása jó is lehet! Nem minden esetben jó, sőt a 4-5 szintes láncokat erős túlzásnak érzem én is. De egy két szintes lánc legalább ennyi előnyt is jelent a Megrendelőnek:

• A Megrendelő szélesebb szakembergárdából választhat, vagyis biztosan akadni fog olyan ember, akire a projektnek szüksége van.
• A megrendelési igényeket szakszerűbben és gyorsabban kielégítik a vállalkozók.

Számos más eset is létezik, amikor a kiszervezés tűnik a legjárhatóbb útnak, de szakértői szemmel ezek azok a típusok, amelyekkel mindennap találkozunk.

Mint ahogy a cikk elején említettem, a Megrendelő érvei fogják eldönteni, hogy egy feladat kiszervezésre kerül vagy sem. Egy dolog biztos, a kiszervezett munkavégzésnél mindig fennáll a lehetőség a tanácsadó cég munkatársaitól tanulni! Megrendelői oldalon sokszor ezt az aspektust el szokták felejteni, de nem szabad. Ha másra nem, arra mindig van idő, hogy néhány trükköt ellessünk a szolgáltató cégtől.

Szerző: Pongrácz János