Öt tipp arra az esetre, amikor különböző helyszíneken lévő tesztelőkkel dolgozol
Változnak az idők, változnak a helyszínek
Ha ehhez még hozzávesszünk az olyan alternatív tesztelési vagy fejlesztési lehetőségeket, mint például az Offshoring, Outsourcing vagy (az egyik kedvencem) a Crowdsourcing, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy manapság egyáltalán nem úgy van, mint ahogy a „régi szép időkben” megszoktuk, hiszen a cégeknek csak kis része végez 100% -ban belső fejlesztést és tesztelést.
A földrajzilag szétosztott csapatok irányítása a múltban és még a jelenben is kihívást jelent
Körülbelül 18 évvel ezelőtt találkoztam az Offshore menedzsment fogalmával. Emlékszem, hogy fiatal minőségbiztosítási igazgatóként, mennyire izgatott voltam, amikor a főnököm azt mondta, hogy a helyi tesztelőcsapat mellett egy másik országban lévő, 6 tesztmérnökből álló csapatot is nekem kell vezetnem. Ez egy külföldi offshore kísérlet volt (valójában kiszervezés, outsourcing), amelyet a cég ki akart próbálni, és engem a csapatommal együtt választottak ki a kísérleti nyúl szerepére.
Csak az járt a fejemben, hogy mennyivel többet tudok majd csinálni most, hogy egy nagyobb csapatom van, és egyáltalán nem vettem észre, hogy ezért a boldogságért jelentős árat kell majd fizetnem. Néhány héten belül megértettem, hogy egy földrajzilag távol lévő csapat irányítása legalább tízszer nehezebb, mint a mellettem ülő mérnökök munkájának menedzselése.
A legnagyobb kihívásaim (hibáim?) azok voltak, hogy nem értettem meg igazán a kibővített csapatom gondolkodásmódját és működését. A kulturális különbségek és a kommunikációs nehézségek együttesen szinte lehetetlenné tették, hogy átlássam mi történik és hogyan működik.
A feszített munkatempóra tekintettel, 6 hónapos küzdelem után megkértem a menedzseremet, hogy vegye át tőlem és fejezze be ő ezt a kísérletet, mivel több időmbe telt kezelni az ezzel járó problémákat, mint amennyi plusz időt nyertem a teljes elvégzett munkán.
5 tipp a sikerhez
Az elmúlt évek során rengeteg lehetőségem volt arra, hogy újra próbálhassam és feloldozást kapjak az első sikertelen outsourcing kísérletem után. Ennek köszönhetően sikerült olyan tippeket kidolgoznom, melyek ma is segítenek a földrajzilag távoli fejlesztő és tesztelő csapatokkal működő projektekhez megfelelően hozzáállni és a bennük lévő potenciált kiaknázni.
Íme 5 öt tipp a sikerhez, ha földrajzilag szétosztott csapatokkal dolgozó projektbe kerülünk:
1. Gondoskodj a redundáns kommunikációról!
Azonos helyszínen történő munkavégzés során sok féle módon lehet kommunikálni a csapat többi tagjával. Beszélhetünk egymással a rendszeres találkozók során, átugorhatunk egymáshoz, küldhetünk neki e-mailt, hagyhatunk kézzel írott feljegyzést az asztalán, vagy akár kimehetünk kávézni vagy ebédelni, és olyan dolgokról is beszélgethetünk közben, amelyekről a formális munkaidőben nem szokás.
Különösen emlékszem pl. arra, hogy dolgoztam egy olyan csapatban, ahol a munkanap végén, este 8-kor a parkolóban, dohányzás közben beszéltük meg forradalmi ötleteinket és „informálisan” fontos döntéseket is meghoztunk.
Ez egyszerűen nem lehetséges, ha földrajzilag távol lévő csapatokkal dolgozunk.
A lényeg az, hogy mivel nem minden üzenetet lehet mindenkinek ugyanazon a csatornán átküldeni, fontos azt is ellenőrizni, hogy van-e többféle kommunikációs csatorna, ami elérhető az összes csapattag számára (munkakörüktől vagy beosztásuktól függetlenül).
Néhány gyakorlati ötlet:
Készíts egy listát a csapat minden tagjáról, olyan adatokkal, hogy milyen módon tudsz vele kapcsolatba lépni pl. irodai telefonszám, mobilszám, e-mail, Skype-t stb. Adj hozzá néhány személyes információt is, pl. fénykép, a születési idő, hobbi, családi állapot stb.
Menedzserként alakíts ki valamilyen napindító szokást pl. Skype-on keresztül köszöntsd a földrajzilag távol lévő csapattagokat, akárcsak a helyszínen lévőket, akikkel reggel kávézol vagy oda köszönsz nekik az asztalukhoz.
Ösztönözd a csapatod arra, hogy e-mailek helyett használják a telefont vagy a Skype-t arra, hogy gyorsan feltegyenek egy-egy kérdést. Manapság sok ember követi el azt a nagy hibát, hogy hosszú e-mail láncokat használ (amelyek órák vagy napok alatt terjednek el) ahelyett, hogy felvenné a telefont, és 2–5 perc alatt megoldódna a probléma.
Legyenek videokonferenciák, amennyi csak lehetséges, ugyanis a testbeszéd ugyanolyan fontos (vagy még fontosabb), mint a verbális kommunikáció. A Skype, a GoToMeeting, a FaceTime és az összes hasonló kommunikációs rendszer használata is ugyanolyan egyszerű és olcsóbb, mint a telefonálás.
2. Győződj meg arról, hogy mindenki tudja, mit dolgozik a másik!
Minden reggel (vagy másnap, attól függően, hogy hol vannak a csapattagok) 30 percet kell szánni egy szinkronizációs megbeszélésre, ahol minden csapattag elmondja, mit csinált tegnap és mi a mai feladata. Győződj meg arról, hogy mindenki tudja, min dolgoznak a többiek, és ösztönözd a mérnököket, hogy küldjenek visszajelzéseket és segítsék a többi csapattagot, függetlenül attól, hogy ugyanazon a területen dolgoznak-e vagy sem.
Ha agilis környezetben1 folyik a munka, akkor ez valószínűleg a szokásos „napi megbeszélés”, de a legtöbb csapat nem így működik.
Ennek ellenére, függetlenül attól, hogy agilisan, vízesés modell vagy saját módszertan szerint folyik-e a munka, az ilyen típusú szinkronizáló értekezletek lehetővé teszik, hogy az egyes csapattagok úgy érezzék, hogy részt vesznek és részei egymás munkájának.
Emellett még azt is lehetővé teszi, hogy menedzserként megismerd azt, hogy az egyes csapattagok mit csinálnak és milyen kihívásokkal néznek szembe, anélkül, hogy munkájuk részletekbe menő irányítására lenne szükség.
Az egyik dolog, amire figyelni kell, hogy ezek a találkozók rövidek és lényegre törőek legyenek. Ha a csapat néhány tagja közötti végtelen és unalmas vitává válnak, vagy senki nem figyel arra, hogy mit mondanak a többiek, akkor inkább ártanak, mint segítenek.
3. A személyes kapcsolat nem helyettesíthető.
A legjobb módszer arra, hogy megismerjünk valakit, a személyes találkozás és az együtt töltött idő.
Ha egy földrajzilag egymástól távoli csapatok vezetőjévé válsz, amint lehetséges ütemezz be egy utazást és minél hamarabb menj el egy személyes találkozásra. Ezzel kimutathatod a törődésedet és hogy érdekel a csapat, érdekel mit csinálnak.
Ügyelj arra, hogy a személyes találkozók ne csak a vezetőkre korlátozódjanak. Hozz létre egy csereprogramot, amiben az összes helyszín munkatársa részt vehet, és évente egyszer két vagy három hétig együtt dolgozhat más csapatokkal. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy személyesen megismerjék egymást, javítja a munka dinamikájának, lehetővé teszi az alkalmazott módszertanok és kihívások megosztását, amelyekkel a csoportok találkoznak a napi működésük során.
4. Használj egyféle platformot a munka szervezésére!
Ha azt akarod, hogy a csapat hatékonyan dolgozzon együtt, akkor „ugyanazt a munkanyelvet kell beszélni mindenkinek” – és itt nem arra gondolok, hogy mindenki angolul beszéljen!
Központosítsd a munkát, vezess be egységes tesztmenedzsment platformot2, ez lesz a „közös nyelv” a kommunikációhoz és a munka szervezéséhez.
Az egységes platformra váltás nem triviális, és van néhány dolog, amit a kialakítás közben figyelembe kell venni:
- A platform legyen minden tag számára kényelmesen használható és könnyen hozzáférhető. Győződj meg arról, hogy az olyan dolgok, mint az elérhetőség és a válaszidő hossza nem fogják akadályozni a távolabbi helyeken dolgozó tesztelők munkáját.
- A közös platform használata feltételezi, hogy minden csapat hasonló módon működik, tehát a csapatok munkamódszerét meg kell feleltetni, és mindenki igényeihez kell igazítani.
- Úgy kell megszervezni az adatok elérhetőségét, hogy minden mérnök hozzáférhessen a többi csapat információjához is, és fel is tudja használni azokat saját munkájához.
Egyszer, ha egységes platformon dolgozol, találj módot az emberek ösztönzésére, bíztasd őket arra, hogy keressék meg és használják fel a többi csapat információját a munkájuk során. Ez elősegíti a csapatok egymás közötti kapcsolatát, és közvetlen visszajelzési folyamatot indít el a csapatok között.
5. Bizonyosodj meg arról, hogy a „távoli” csapat is 100%-ban azonosul a projekttel / termékkel!
Ha több csapat dolgozik együtt, akkor mindig előfordul, hogy közülük egy (vagy több) „kívülálló”-nak vagy „elszigetelt”-nek érzi magát.
Ennek számos oka lehet. Lehet, hogy azért alakul ki ez az érzésük, mert csak az egyik tesztelő csapat dolgozik a fejlesztőkkel azonos helyszínen, és ők „közelebb állnak” egymáshoz, vagy azért, mert az egyik csapat a cég központjában dolgozik, vagy egyszerűen azért, mert az egyik csapat nagyobb és „régebbi”, mint a másik.
Bármi legyen is a háttérben, ez okozhatja azt, hogy az egyik csapat úgy érzi közelebb, a másik pedig úgy, hogy távolabb van a történésektől.
Számos dolgot tehetünk annak érdekében, hogy változzanak ezek az érzések és a javuljon a csapat hozzáállása, például:
- Ügyelj arra, hogy a „távoli” csapat tesztelői közvetlenül élérhessék azokat a fejlesztőket, akikkel együtt dolgoznak. Lehet ez Skype-on, videokonferenciákon stb. keresztül.
- Szervezz hetente videobeszélgetéseket a cég olyan embereivel, akik nem kapcsolódnak közvetlenül a fejlesztéshez, például marketingesekkel, pénzügyesekkel, értékesítéssel foglalkozókkal stb., akik arról beszélnek, hogy más csapatok hogyan működnek, milyen kihívásokkal találkoznak stb.
Bármi legyen is a probléma, van valami, ami véleményem szerint mindig működik, és ez az „értékesítés”!
IGEN, és olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint vállalati notebookok és tollak adása, annak biztosítása, hogy céges plakátok legyenek a falakon, reklám pólók vagy matricák szétosztása, vagy bármilyen más márka vagy vállalati áru átadása, ezek mind nagyon pozitív hatással vannak a „távoli” csapatra, segítségükkel elérhető, hogy azonosulni tudjanak a céggel.
Összefoglaló
Összegzésképpen azt mondanám, hogy az elosztott projektek sikerének titka a hatékony együttműködés és a kommunikációt befolyásoló pszichológiai és fizikai akadályok leküzdése.
Ha a leírt szempontok közül csak az egyikkel foglalkozunk miközben a többit figyelmen kívül hagyjuk, akkor eleve kudarcra van ítélve a projekt.
Ha van egyéb ötleted, tipped, amelyek segíthetnek a megosztott projekteket sikerre vinni, kérlek oszd meg velünk!
A szerző
- A nevem Joel Montvelisky és 15 éve dolgozom a tesztelésben. A PracticeTest (elfogultság nélkül a legjobb teszt menedzsment eszköz a világon) egyik alapító tagja vagyok. Alapítója és főszerkesztője vagyok a hebrewi tesztelési magazinnak a Think Testingnek. Amikor időm van, szívesen tartok QA tréningeket és konzultációkat a tesztelésről, az automata tesztekről és az agile-ról. Ez ideáig tesztmérnökként és minőségbiztosítási menedzserként dolgoztam számos vállalatnál.
Cikkek
- 2020.05.13MunkaszervezésÖt tipp arra az esetre, amikor különböző helyszíneken lévő tesztelőkkel dolgozol
- 2019.06.06MunkaszervezésHa az a feladat, hogy NE TESZTELJ!
- 2018.07.10MunkaszervezésKeressük meg a számunkra legaktívabb időt
- 2018.02.16MódszertanA tesztadatok projektinformációvá alakításának művészete