T-fazonú tesztelők és szerepük a csapatban

Mindig bajban vagyok ezzel… zavaros, hosszú bejegyzés… és könnyen nyomot hagy.

Sosem voltam kibékülve azzal a koncepcióval, hogy a tesztcsapatokat és a különböző teszt fázisokat elválasszuk egymástól a tesztelésben. Nagyságrendileg 8 évet töltöttem ilyen környezetben, de a mai napig bajban vagyok a következő kérdések megválaszolásakor:

• “Miért vagyunk olyan későn bevonva a projektbe?”
• “Miért van annyi nyilvánvaló hiba és tévedés?”
• “Miért nem egyezik a termék a specifikációval?”
• “Miért futtatjuk mindig ugyanazokat a szkripteket és miért színleljük, hogy az alkalmazás, vagy termék jó?”
• „Miért nem használjuk a tesztelők kérdező technikáját a projekt legelső fázisában?”
• “Miért nem értékes a tesztelő kritikus szemlélete vagy szervezeti meglátása a fejlesztés végén?”
• “Miért vannak olyan specialistáink, mint a performancia tesztelők, de a legtöbbjük csak a régi funkcionális teszteket nyüstölik?”
• “Miért van az, hogy mindenki panaszkodik erre, de senki sem tesz ellene semmit?”

és még sorolhatnám oldalakon át a hasonló kérdéseket…

Ezek a kérdések általánosak az iparágban, nézzük csak meg a fórumokat, vagy a konferenciákat, és rengeteg hasonló kérdéssel fogunk találkozni. Eszközök özöne, szolgáltatások és tanácsadók hada van a piacon, akik képesek a kérdésekre megoldásokat adni.

Sok évembe és sok utánajárásba került, amire egy javaslattal jöttem elő, hogyan lehet a tesztelés sokkal kényelmesebb. Az igazat megvallva, nemcsak az én tapasztalataim és gondolataim, de az idő múlásával egy kissé azzá váltak.

Minél több embernek beszélek erről, annál jobban úgy érzem, hogy mások is így látják. Ők is ezekkel a kérdésekkel néznek szembe nap, mint nap, vagy ami még ennél is fontosabb, vágynak rá, hogy egyszer így dolgozhassanak. Természetesen néhányuk nem ért egyet velem, mert egyszerűen nem érdekli őket… de van itt még valami.

Hiszem, hogy megtalálni a hibát csak egy aspektusa a tesztelői feladatnak.

Nem gondolom, hogy csak a hiba megtalálása a tesztelő felelőssége.

Azt is állítom, hogy a tesztelőket és képességeiket be kell vonni a projekt egyéb fázisaiba is abban az esetben is, ha az a fázis több hét vagy hónap, esetleg év.

Az elgondolás, amit most vázolok, a T-fazonú emberek elgondolása. Ez nem az enyém. Azt hiszem Tim Brown (IDEO igazgatója) hozta ezt be a köztudatba a kilencvenes években, hogy jellemezze az új vérvonalat.

Képzeljük el a betűt, „T”, mint egy ember képességeit. A függőleges tengely, amit a T képvisel a fontos képességek és tapasztalatok. A tesztelésben természetesen ezek a főbb tesztelői képességek lesznek (ezek változatai és részei). A vízszintes tengely azt mutatja, hogy az ember mire képes a személyiségéből kifolyólag, egyszerre hány diszciplínát és képességet tud kezelni a főbb képességein felül.

Minél többet beszélek az emberekkel a T-fazonról, annál több kétkedőt nyugtatok meg. Tényleg úgy tűnik, mintha egyre jobban növekedne az ilyen tesztelők közössége. Azok, akik tapasztalt tesztelők, általában több speciális területen is jártasak.

A legtöbb befolyással bíró társam a közösségben T-fazonú tesztelő szakember. Kiemelkednek, mert a speciális területről szerzett tapasztalataikat be tudják építeni, fel tudják használni az új területeiken, vagy más üzleti feladatokban is.

A start-up cégeknél, vagy azoknál az üzleti vállalkozásoknál, ahol gyorsan változnak a körülmények, sokoldalú diszciplínák mentén figyelemre méltó eredményeket érhetnek el így.

Egy ember azon képessége, hogy be tud tölteni több különböző szerepet, kedvező hatással lehet az értékteremtésre. Még a tradicionális vállalatoknál is megfigyelhető – ahol a szerepkörök sokkal jobban strukturáltak – hogy a T-fazonú munkatársak képesek több szerepkör párhuzamos betöltésére is.

Mindemellett az emberek legtöbbször nem úgy tekintenek önmagukra, mint akik a tesztelésen kívül más szerepkört is betöltenének. Pedig a közösség számos nagyszerű tesztelő szakembere több munkakört is betölt egyszerre a vállalatánál.

Néhány példa név nélkül:

• Ismerek olyan tesztvezetőt, aki sikeres üzleti támogatás vezetőként is.
• Ismerek tesztelő szakembert, aki egyszerre termékfelelős is.
• Ismerek tesztelő szakembert, aki egyszerre scrum master.
• Van olyan kiváló tesztmérnök, aki egyben marketing szakember is a vállalatnál.
• Tesztelő kolléga, aki a kiválasztásban vesz részt. Minden területre kiterjedően, nemcsak a teszteléssel kapcsolatos felvételek esetén.
• Ismerek olyan QA szakembert, aki a konferenciákon előadásokkal képviseli a vállalatát, hirdetéseket ad el, terméket fejleszt, marketingel és tanácsadóként szerepel a nagy projektekben. (Mennyi különböző tapasztalat kell, hogy ellássuk ezeket?)

Ezek csak példák, számtalan ilyen eset van még.

Aztán vannak azok, akik tesztelő szakemberek, de páratlan képességekkel rendelkeznek, amelyek nem illeszthetőek bele az aktuális feladatkörükbe. Muzsikusok, artisták, színészek, írók, mérnökök, ácsok, nyomdászok, sorolhatnám a végtelenségig.

A vállalatok megtalálhatnák a módját, hogy ezeket a páratlan képességeket hogyan kamatoztathatnák az üzletben? A válasz természetesen igen!

Szomorú, hogy a legtöbb ember a munkakörébe van beskatulyázva, ezzel megakadályozva rengeteg egyéb lehetőségtől.

Néhány évvel ezelőtt készen álltam otthagyni a tesztelést a cikk elején említett kérdések miatt. Azon gondolkodtam „Tényleg így van?”, mi van azokkal a képességeimmel, amelyeket aktuálisan nem tudok használni a munkakörömben? És miért nem használom ezeket? Milyen munkát kellene találnom, ahol kamatoztathatnám? Újra kellene képezni magam? Miért nem veszik figyelembe a többi képességemet is a vállalatomnál? Aztán elkezdtem blogokat írni, tanácsot adni, trénerkedni, embereket vezetni, mind-mind a saját képességeimből… szóval, elkalandoztam.

Azokban a tesztelő szakemberekben hiszek, akik hozzá tudnak adni a szervezethez, akik proaktívak és többet tudnak nyújtani, mint amennyit az aktuális munkakörük szerint kellene. A tesztelő kritikus és szkeptikus képességei használhatóak a kezdeti folyamatokban. A többi képességük arra lesz jó, hogy egyéb kérdéseket oldjanak meg a vállalatnál. A munkaköri leírások kibővíthetőek egyéb képességekkel, így fenntartható a motiváció és az érdeklődés.

Az elfogadási teszt-alapú fejlesztés, a teszt-alapú fejlesztés és minden egyéb automatikus megközelítés a tesztelőktől indul, akik számára létfontosságú, hogy a projektek korai szakaszában részt vegyenek a munkában, nemcsak a végén, amikor a hibákat kell ellenőrizni. A felfedezés, a kíváncsiság, a nyugtalanság ami hajtja a tesztelőket. Az ellenőrzések segítenek megérteni a termék működését és felmérni a veszélyeket, kockázatokat, valamint a felhasználói élmény és a piaci igények tisztázásában is szerepet játszanak. Olyan dolgokért is felelhetnek, amikre korábban nem is gondoltunk.

Segítenek megérteni, hogy mi is a termék pontos célja, és nem csak arra jók, hogy megállapítsuk a szoftver megfelel-e a követelményeknek vagy sem.

Hibákat keresünk, ez az amit csinálunk, de nem hiszem, hogy ez lenne a végső cél. A hiba csak egy eredmény a termék vagy alkalmazás felderítésének a folyamatában… talán.

Azokban hiszek, akiknek van kapacitásuk többet tenni a cél elérése érdekében, hogy a legjobb minőségű megoldást szállítsák a feladatkörükből kilépve, a sztereotípiáktól elhatárolódva. Ez olyasmi, amit itt a NewVoiceMedia-nál csinálunk.

Vannak tesztelőink, akik termékdokumentációkat készítenek, scrum masterek, akik támogatják a gyors release-eket, akik a biztonsági résekért felelősséget vállalnak, követik a standardokat, bemutatják a fejlesztés előrehaladását az ügyfélnek, ügyfeleket látogatnak, hogy megismerjék hogyan használják a kifejlesztett rendszert, blog bejegyzéseket készítenek, stratégiákat alakítanak ki, agile tréningeket tartanak, vagy a természetes képességeiket használják, hogy a legjobb eredményt érjék el üzleti és vállalati szempontból egyaránt.

Még mindig dolgozunk a munkakörök és az elvárások egyensúlyán, ahogy azt a változó üzleti környezet elvárja.

Ne értsük félre! A legtöbb embernek nem adatik meg ez a lehetőség, de ha az adott pozícióban befolyásolni tudod, hogy a képességeidnek melyik részét használod, az valószínűleg sokkal közelebb fogja vinni a csapatot a probléma megoldásához.

Ez természetesen nem csak a tesztelőknél igaz. Programozók, termékspecialisták, értékesítők, mindenki lehet T-fazonú, illetve meglehet a potenciál, hogy T-fazonúvá váljon.

Azt gondolom, hogy a tesztelés jövője a specialistákban és a generalistákban rejlik. Mindig szükség van specialistákra a biztonsági vagy performancia kérdésekben, de ugyanúgy szükség van generalistákra is, tesztelőkre, akik feltöltik a szerepköröket a szervezetben, amelyek továbbra is igénylik a főbb tesztelői képességek jelenlétét.

T-fazonúvá válni, azt jelenti, hogy a meglévő képességeink a szervezet más területein is érékesek és használhatóak. T-fazonú tesztelőnek lenni, azt jelenti, hogy számos szerepkörben teljesítünk. Szükségünk lesz a képességeink folyamatos fejlesztésére és azok rendszerezésére.

Ezt az ötletet csak most térképezem fel, de a T-fazonú emberek ismeretében látok egy megfelelő modellt, amely alapján leírható, hogy milyen a jó tesztelés és milyen a jó tesztelő.

A tesztelés több mint a hibák megtalálása. A tesztelés a termék megismerését jelenti, annak feltérképezését, hogy a terméknek hogyan is kellene működnie és mire lehetne használni, továbbá a termék felderítését is szolgálja, hogy most hogyan működik pontosan, és hogy a termék alkalmas-e arra, amire eredetileg megtervezték. A tesztelés kérdéseket tesz fel a termékről, javítja a folyamatokat, segít a tervezésben, a karbantartásban, támogatásban és folyamatosan arra törekszik, hogy a csapat értéket teremtsen.

A fent leírtak megmagyarázzák, hogy nekem miért is olyan nehéz jó tesztelőt találni, habár számos olyan vezetőt ismerek, akik minden sarkon ismernek egy ideális jelöltet.

Én többet követelek egy potencionális jelölttől, mint az alapvető tesztelési képességek meglétét. Olyan egyéb képességekre is vágyok, amelyek kiegészítik a tesztelői gondolkodásmódot. Azokra a képességek vagyok kíváncsi, amik az értékteremtésben játszanak fontos szerepet.

Természetesen ezek csak az én gondolataim, az eddigi tapasztalataimat vizsgálva. Más tapasztalatok, projektek más képességeket kívánhatnak meg. Ez jelenleg csak egy ötlet, és mint minden ötlet akár téves is lehet. De azt gondolom, jó ha megosztom mindenkivel.

Forrás: http://thesocialtester.co.uk/t-shaped-testers-and-their-role-in-a-team/
Szerző: Rob Lambert